A Magyar Olvasótársaság kezdeményezte 2005-ben, hogy szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük meg népmese napját.
A nap célja, hogy ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljunk mind a magyar, mind más népek meséi felé.
Azóta hagyománnyá vált, hogy országszerte mesékhez kapcsolódó programokkal hívják fel a figyelmet az olvasás fontosságára, a magyar kultúra kincseinek megőrzésére.

Tanévnyitó istentiszteletek időpontjai:

Vértesacsa, aug.31. 17 óra

Lovasberény aug.31. 18 óra

A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
A Biblia azt írja, hogy ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani-prófétálni, mi is történt valójában Krisztussal.
(forrás: internet)

Népszokások
Pünkösdi királyválasztás
A hagyomány szerint a királyt a közösség tagjai a fiatal legények közül választják ki különböző versenyeken. Európában a középkor óta élő szokás, amikor gyakoriak voltak az ügyességi próbák - karikába dobás, tuskócipelés -, lovas versenyek, küzdelmek.
Pünkösdi királynéválasztás
A királynéjáráskor általában négy lány közrefog egy ötödiket és énekelve körbe viszik az utcákon. Többen csatlakoznak hozzájuk, majd a település főterén felemelik a királynét és körbe táncolják. E népszokás célja, hogy a lányt férjhez adják.
A csíksomlyói búcsú
Erre az ünnepi rendezvényre pünkösdkor ezrek zarándokolnak Erdély havasokkal körül ölelt tájára, Csíksomlyóra. A katolikus hívek szombatra érkeztek meg a kegytemplomhoz, majd a pünkösdi mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Ez a nap a természet és az élővilág védelmének napja. Fontos, hogy mindenki figyelmét felhívjuk környezetünk védelmére, ami közös feladatunk.
1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus szervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon.
Az ünnep hivatalos bevezetésére 1906-ban került sor Herman Ottó kezdeményezésére. Rendeletben írták elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. Május 10-én a gyermekek fákat ültettek, madárodúkat helyeztek ki, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt a természet védelme érdekében.
A hosszú évek során, a madarak mellett, egyre nagyobb szerepet kaptak a fák is e jeles nap alkalmával. A fák ugyanis lassítják az éghajlatváltozást. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák minket is védenek.
Magyarországon minden évben megválasztják az év fáját és madarát. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet.